Kiadványok - Exit Translations

Sógor Géza: Kisebbségi egyház – Az egyház mint kisebbség

Sógor Géza 1968-ban született Aradon. Teológiai tanulmányokat a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben folytatott 1988–1993 között. Nagyszebenben tanult a német ajkú evangélikus karon 1991-ben, szociológiai alapképzésen vett részt 1992–1993 között Kolozsváron a Közép-európai Egyetem szervezésében, Hollandiában bővítette teológiai ismereteit. 1995-ben Willem Balke professzor meghívására, illetve 2015-ben, a Fundament alapítvány ösztöndíjasaként Kampenben mesteri fokozatot nyert rendszeres teológiából, politikai teológiai szakiránnyal. 2024 decemberében nyert doktori fokozatot rendszeres teológiában a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen. Témavezető tanára Fazakas Sándor volt. Moldvai szórványmissziós szolgálata után szentelték lelkipásztorrá 1994-ben. Szolgált Gerendkeresztúr-Aranyoshadréven (1995–1998), a Kolozsvári Protestáns Teológia főkönyvtárosaként (1998–2001), a Kolozsvár-Felsővárosi Református Egyházközségben helyettes lelkipásztorként (2001–2009), és 2010 óta az udvarhelyszéki Kányád-Jásfalvi Református Egyházközségben. 2010–2018 között a Romániai Országos Református Lelkészértekezleti Szövetség elnöke. 2010 óta az Európai Lelkipásztor-szövetségek Konferenciájának elnökségi tagja. Feleségével, Vincze Erzsébet Gyöngyi vallástanárral öt gyermeket nevelnek.

Az erdélyi református egyház 1920 óta nyelvi és felekezeti kisebbségben él. Az erdélyi közbeszédben a kisebbségi helyzet általánossá vált értelmezése mai napig borúlátó. Ez a megállapítás az egyházi közbeszéd, az egyházkormányzat kommunikációjára is érvényes. Kötetemben a politikai teológia segítségével ezt az 1920 óta fennálló értelmezési modellt teszem vizsgálatom tárgyává. Azért tekintem a politikai teológiát alkalmasnak erre a vizsgálatra, mert ez a teológiai aldiszciplína az utóbbi fél évszázadban elsősorban a Nyugat-Európában és Észak-Amerikában felgyorsult elvilágiasodással egy időben alakult ki. Ez az elvilágiasodás Erdélyben is felgyorsult az utóbbi évtizedekben. Ha megvizsgáljuk a gyülekezet szentírásbeli mintáit, hogy miként élt kisebbségi helyzetben, akkor kritikusan fogunk viszonyulni a christendom-szemlélethez (a keresztyénség mint kultúra- és társadalomrendező elv). Így leszünk szabadokká ahhoz, hogy visszataláljunk a keresztyén gyülekezet gyökereihez. Egy ilyen szemléletváltás szükséges a kisebbségi egyházi lét evangéliumi értelmezéséhez.

Stefan Paas: Idegenek és papok

STEFAN PAAS (szül. 1969) a missziológia és az interkulturális teológia professzora (Vrije Universiteit Amsterdam), illetve a missziológia professzora (Theologische Universiteit Utrecht). Emellett a University of Pretoria vendégprofesszora. Akadémiai munkája mellett aktívan részt vesz gyülekezetalapításban, missziós projektekben, missziós intézmények irányításában, valamint egyházi missziós tanácsadásban.
Kutatásai elsősorban a gyülekezetalapítás és a misszió kérdéseire, az európai kultúra és a keresztyénség viszonyára összpontosítanak. Vizsgálják a missziós identitás és közösségformálás lehetőségeit is a posztkeresztyén társadalomban. Teológiai és missziológiai gondolkodásában központi szerepet kap a misszió lehetősége, a missziói identitás és közösségformálás kérdése a Nyugat mélyen szekularizált, posztkeresztyén közegében.

Az Idegenek és papok című könyvében olyan missziói modellt keres, amely megszólítja a szekuláris környezetben élő kis keresztyén közösségeket. A hagyományos missziói modellek kritikai elemzése után a bibliai fogság-motívum, valamint a Péter első levele alapján megalkotja a „pap-egyház” modellt, amelyet realisztikus, bibliailag megalapozott és ökumenikusan érzékeny szemléletnek tart. Ez a modell számos kapcsolódási pontot tartalmaz a gyakorlati cselekvéshez, kidomborítja a kisközösségek értékét, illetve a gyülekezetalapítás, az evangelizáció és szolgálatkészség jelentőségét. A szerző úgy véli, hogy ezeket Isten dicsőítése (a doxológia) tartja egyben.
Ez a könyv jelentős hatással lehet a romániai református missziológiai gondolkodásra és a gyülekezetek életére, különösen azáltal, hogy hangsúlyozza a személyes hit és a közösség összekapcsolásának fontosságát.

Karl Barth: A rómaiakhoz írt levél

„A következő reggel ott találtam magam egy köteg Pál apostol Római levelével foglalkozó kommentár mellett, hogy a legalábbis számomra új kérdésfelvetésnek utánamenjek, mi is áll voltaképpen abban. Az akkor készített jegyzeteimből állt össze az ismert, vitatott könyv… A könyvet először valóban saját magam, illetve Eduard Thurneysen barátom és más együtt aggodalmaskodók egyéni épülésére írtam. Mindazon további körökről, melyeket könyvem magával vonzott, még 1918-ban sem volt fogalmam, amikor is az egy baráti nagyiparos segítségével egy berni kiadónál megjelent, és a Thurneysennel közösen kiadott prédikációs kötettel együtt készítették elő.”
(Karl Barth, 1927)

„[Barth Marcionhoz hasonlóan] ugyanazon esetleges szuverenitással, ugyanazon és különösen is a dualista világ-, kultúra- és származásellenességgel és egyoldalúsággal mindegyre egy-egy kedvenc gondolatát görgeti előttünk.”
(Adolf Jülicher, 1920)

„A teológiában… Az első forradalmi lépést az a magyarázat jelentette, melyet Karl Barth adott a rómaiakhoz írott levélről – a liberális teológia „kritikája” volt ez, mely nem is annyira a kritikai történettudományra mint olyanra vonatkozott, hanem inkább arra a teológiai elégedettségre, mely a történettudomány eredményeit a Szentírás megértésének tartja. Ennyiben Karl Barth műve, bármennyire tartózkodik is a módszertani reflexiótól, egyfajta hermeneutikai kiáltvány.”
(Hans Georg Gadamer, 1972)

„Karl Barth könyve annak a kulturális kulisszának a tudatosan gyakorolt megsemmisítése, amely elfeledteti velünk, hogy a megigazulás valamikor saját igényünk volt.”
(Martin Walser, 2012)

Eberhard Busch: Karl Barth

2024

Igazi jó tankönyvet tart kezében a kedves olvasó. Úgy vezet be Karl Barth gondolkodásába, hogy azokat a szellemi mozgalmakat is nyomon követhetjük, amelyek Barth több mint ötvenéves alkotótevékenységének hátterét jelentették. Ebből a háttérből jól kirajzolódik mind Barth személyisége, mind teológiai fejlődése, a Római Levél magyarázatának első változatától a tizenkét kötetes dogmatika utolsó kötetéig. Ezt csak Eberhard Busch írhatta meg így, aki Barth utolsó éveiben a nagy tudós személyi asszisztense volt. Az életrajzba ágyazva Barth legfontosabb műveinek, előadásainak, majd a dogmatika rendre megjelenő köteteinek rövid, summás ismertetését nyújtja. Ezzel elevenné teszi Barth gondolatait, s arra is ösztönöz, hogy ennek alapján magát Barthot fellapozzuk.

Online lélek. Gyülekezet- és közösségépítés a digitális korban

2023

A Covid-járvány rákényszerített bennünket arra, hogy digitális formában ünnepeljünk, végezzük a lelkigondozást és továbbképzést. Élő közvetítések és online platformok, chatszobák és közösségimédia-eszközök segítettek a gyülekezeti közösség tagjainak kapcsolatban maradni. Volt kísérletezés és visszatekintő kiértékelés. Mit jelent a kommunikációs eszközeink szempontjából a digitalizáció? És: a digitális kommunikáció minden szempontból alkalmas-e a vallási kommunikációra? A Szentlélek megszólal az új médián keresztül is? És mit jelent ez a lelkipásztor szerepére nézve, aki olyan gyülekezetben szolgál, ami magát gyakran szórványhelyzetben találja? Ezek a kérdések merültek fel New Amsterdamban, a 2022-es konferencián. A New Amsterdam templomaiban és a „Buitenland” kempingben eltöltött közös idő igazi tanulóközösség tapasztalatát adta nekünk. Összesen 40 lelkipásztorral két napon át három témakörben vizsgáltuk az online egyházi lét kérdéseit: a lelkigondozás, az istentisztelet megünneplése és az ekkléziológia témakörében.

Gijsbert van den Brink, Cornelis van der Kooi: Keresztyén dogmatika

2022

A mindenkori teológus nem kerget délibábot, és nem képzeli, hogy bármily vaskos mű fedőlapjai közé befoghatná az Örökkévaló végtelen titkát – mégis könyvet ír, olykor a mértékadó keresztyén tanítás igényével. Tárgya előtti megrendülése nem némítja el, hanem éppen ez az, ami állandó keresésre hajtja: fegyelmezett, rendszeres, precíz munkára, és ennek nyomán szabatos, tiszta beszédre. Adott esetben pedig imádságos lelkülettel végzett tankönyvírásra, hisz ma is érvényes a régi tétel: lex orandi – lex credendi, azaz a hit rendjét az imádság rendje szabja meg. Bizonyára érvényes ez az alkotói dinamika e tekintélyes kötet szerzőpárosára nézve is, az amszterdami Vrije Universiteit két kiváló református professzorára, akiket – miközben a mű egészében a lehető leglogikusabb gondolatvezetésre törekednek – pillanatig sem hagy el az ámulat, a rácsodálkozás a Szentháromság-Isten lényére és munkájára. (dr. Visky S. Béla, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet professzora)

Nico ter Linden: Az a hír járja III. A bírák és a királyok könyve

2022

Az Az a hír járja című sorozat harmadik kötetében a szerző visszatér az Ótestamentumhoz, a Józsué, a Bírák, a Sámuel és a Királyok könyvét meséli el.

Jeffrey D. Jones: Remény a romokon. A hitvalló egyház új lehetőségei

2022

A Remény a romokon abból a tapasztalatból született, hogy a keresztyén gyülekezetek jelenlegi működési módja már sem teológiailag, sem anyagilag nem tartható sokáig. Reális esély van arra, hogy a gyülekezetek 80%-a a következő húsz évben kénytelen lesz szembenézni a túlélés vagy változás dilemmájával. Ez pesszimista megközelítésből ijesztő, de lehet egyúttal ok a reményre. Egyházi vezetők, különböző felekezetek vezető testületei, szolgálattevői, de egyházunk jövőjéért aggódó gyülekezeti tagok számára is elgondolkodtató, bátor és újszerű kérdéseket feszegető olvasmány.

Dietrich Bonhoeffer: Etika

2021 (második, javított kiadás)

Vannak-e egyáltalán keresztény megoldások világi problémákra? – töpreng Bonhoeffer, a XX. század erkölcsi gondolkodásának meghatározó alakja egy 1941-es írásában. A kérdés ma még nagyobb súllyal nehezedik a kereszténységre, mint háromnegyed századdal ezelőtt. Nélkülözhetetlen kalauz ez a töredékesen is teljes mű mindazok számára, akik nem hajlandók pótcselekvésekkel elfojtani az embernek azt az olthatatlan igényét, hogy együtt lássa a teremtményt és a Teremtőt, a történelmet és a történelem Urát, a testet és a testté lett Igét.